Esküvői fotózás - Elfelejtett képek százada

A modern digitális technika mindenki számára elérhetővé tette a fényképezés örömét, és sokan élünk is a lehetőséggel. Életünk minden érdekes (néha kevésbé érdekes) pillanatát igyekszünk megragadni egy-egy fotó által. Ám valljuk be őszintén: tudjuk merre vannak a három évvel ezelőtti nyaralás fotói? Melyik számítógépen bújnak meg valahol a pár évvel ezelőtti óriási szülinapi parti képei? Hát igen... a legtöbben nem tudjuk merre vannak ezek a képek. Feledésbe merültek, mint ahogy azok a remek pillanatok is, amik fotózásra késztettek minket. Nem engedhetjük, hogy ez előforduljon egy általunk fotózott esküvő emlékeivel! "Amíg nincs előhívva, addig nem is igazi fénykép." (Jackie Ranken) Mennyire igaz! Szerencsére ma már számtalan lehetőség van arra, hogyan szeretnétek legkedvesebb fotóitokat "igazi fényképként" nézegetni. A vászonképek, akril vagy fémnyomatok, fali dekor-blokkok csodás díszei lehetnek lakásotoknak. Érdemes olyan fotóst választani, aki tud nektek segíteni ezeknek az elkészítésében, és eligazodni abban, mi illik leginkább a ti ízlésetekhez.
Ám egy esküvő szinte elengedhetetlen kelléke a fotókönyv, ami nem csak egy-egy pillanatot elevenít meg, hanem az egész nap történetét meséli el képekben. Ma már számtalan cég és fotós ajánl ilyen könyveket: arra gondoltam, kicsit beszéljünk arról, mikre érdemes odafigyelni, amikor egy ilyet lapozgattok!

Először is a kidolgozásra figyeljünk: milyen anyagokat használtak a készítők, mennyire szépek az illesztések. Mennyire tűnik "strapabírónak" a könyv? Jó ötlet megkérdezni, hogy mikor készült az adott példány: ebből láthatjuk, hogy mennyi lapozgatást, forgatást bír ki úgy, hogy még szépen mutasson. Persze ez nem teljesen mérvadó, hiszen sok fotós készül vadiúj könyvekkel egy-egy kiállításra. Másodszor a papír minőségét, vastagságát vizsgáljuk meg: kellemes-e a tapintása, és nem tartunk attól, hogy könnyen szakadna? Van-e rajta vízhatlan bevonat, ami megóvja a gyerkőc majdani csokis ujjlenyomataitól, vagy a barátaink/saját magunk által okozott kávé vagy vörösbor-foltoktól? (Egy letörölhető könyv bizony jópárszor menthet meg minket a szívinfarktustól és a sírástól...) Harmadszor a gerincet és az oldalak illesztését nézzük meg, bár ez talán a legfontosabb: az olcsóbb minőségű könyvek középen nem síkra nyílnak, ami miatt sok részlet veszhet el egy-egy oldalakon átfutó kép esetében, valamint emiatt nem valószínű, hogy szerkesztéskor ilyen hatásos és érdekes megoldásokat lehet alkalmazni. A síkra nyíló könyvek a legfelkapottabbak, ám ekkor nagyon alaposan nézzük meg, mennyire "nyekereg" a könyv, mennyire tűnik tartósnak a gerinc illesztése. Sok cég igyekszik ilyet készíteni, ám igazán kevesen tudják ezt szépen kivitelezni. A világhírű olasz GraphiStudio cég élen jár ebben a technikában, és könyveikre teljes élettartamú garanciát adnak! Végül a borítót is nézegessük jól meg: az alapkönyvek borítója általában vastagabb kartonból készül, aminek kép van az elejére nyomtatva. Ám lehetőség van ennél jóval érdekesebb megoldásokra is! Például kristály-, nyomtatott fém-, metál-lakkozott gravírozott fémborítóra, valamint a bőrök hihetetlen választékára! Érdemes jól utánajárni hát, milyen könyv is az, ami egy életen át meséli el nekünk esküvőnket! Végül kérdezzünk rá, szülői és egyéb zsebpéldányokat lehet-e rendelni, és azok kedvezményesek-e a saját könyvünk megrendelése esetén?

Végül egy gyors infóáradat arról, mi is határozza meg leginkább egy könyv árát: elsősorban az, hogy síkra nyílik-e (és hogyan). Második tényező a méret: minél nagyobb egy könyv, annál többe kerül az előállítása. A méret után az oldalszám is nagyon fontos (bár általában kevésbé meghatározó, mint a méret). Egy esküvői albumba minimum 20 oldal illik hogy elmesélje a nap történetét, ám leggyakrabban a 30-40 oldalt szeretik a párok. Majd a borító típusa határozza meg az árat: a legolcsóbb a kartonpapír nyomtatva, ettől haladnak felfelé a fém-, selyem-, kristály- és bőrborítók fajtái. Szempont még a vízhatlan réteg, a papír fajtája (fotópapír, matt lenvászon művészpapír, gyöngyház papír, metálpapír) és a papír vastagsága. És azért ne felejtsük el: a könyvet meg is kell szerkeszteni. Keressétek azokat a dizájnokat, melyek nem a divat-trendeket követik, hanem úgy érzitek, 30 év múlva is elegánsnak hatnak! Hiszen egy igazán jó minőségű esküvői fotókönyvet bizony egyszer majd az unokáitok fognak nézegetni meghatódva...    
www.vdartphoto.com

Esküvői fotózás - Tökéletesség természetesen

Ahogy ígértem, a  januári-februári bejegyzésekben elsősorban abban igyekszem ötleteket adni, hogyan találhatjátok meg a számotokra tökéletes fotóst. A mi munkánk egyik igen komoly részét a retusálás jelenti: ekkor válnak a szép képek igazán különlegessé, magazinba illővé, egyedivé. Ezért most a retusálásról szeretnék mesélni nektek, és arról, hogyan vehetitek észre ti is a különbséget kép és kép között. Az esküvői fotósok már a kezdetekben is igyekeztek a párokat a lehető legszebbnek mutatni, bár a digitális forradalom előtt leginkább a plasztikus hatást sikerült elérni bőrretusálás terén. A túl tökéletes, szinte szoborszerű képek mindenki számára elfogadottak voltak, hiszen vagy ez volt, vagy a nem mindig tökéletes realitás... És a digitális képek beköszöntével is éveken át ilyen hatást igyekeztek elérni a fotósok, hogy minél jobban megközelítsék az akkor még etalonnak számító filmes képeket. Szerencsére mára már sokkal kifinomultabb retusálási opciók is vannak, és így rajtatok múlik, mit beszéltek meg a fotósotokkal. Az utóbbi pár évben szerencsére már a természetesség jegyében dolgoznak a legprofibb fényképészek és úgy varázsolnak mindent tökéletessé, hogy senki sem mondja meg, valójában mit és mennyit dolgoztak egy-egy képpel. Azért azt elárulom, hogy ez a módszer igényli a legtöbb időt és energiát... :) Valamint egy retusáltnak mondott képen nemcsak nektek kell tökéletesen mutatni, hanem a környezeteteknek is. Sokszor elkerülhetetlen, hogy a fotón oda nem illő tárgyak is szerepeljenek. Ilyenkor a gondos retusmunka eltávolítja a háttérből a szemetest, vagy épp a nem túl szalonképes graffitit a falról... 
Ti is meg tudjátok különböztetni a képeket a retusálási munka alapján, ha néhány apró jelre odafigyeltek. Kezdjük a bőrrel, ami persze ízlés dolga, de leginkább a következők jellemzőek. A bőrretus akkor szép, ha a mély ráncok alig észrevehetőre tompulnak, ám nem tűnnek el teljesen, vagyis nem változik meg az arc karakterisztikája. Az apró szépséghibák eltűnnek, ám egy jellegzetes anyajegy, vagy némi szeplő látható marad, hiszen mindenkinek így ismerős az arc. Természetesen erről is mindig egyeztetünk a párokkal. A bőr felülete egyenletes, ám nem

maszkszerű: a zárt pórusok és a finom bőrtextúra látható marad, de egy kissé "krémesedik". A férfiaknál ez mindig enyhébb kell legyen, mint a női bőrön... Mert amíg mi nők picit mindig is hasonlítani akartunk a tökéletes Barbie babánkoz, addig a fiúk nem hiszem hogy arról álmodoztak, hogy olyanok legyenek mint Ken... Nemcsak az arcon, hanem minden látható bőrfelületen érvényesül a retusálás, vagyis nem üt el az arcbőr a test többi részétől. Ha ez rendben van, akkor nézzetek szét a fotón: láttok-e oda nem illő részeket? Ha igen, eltüntethetőek lettek volna? Segített volna ez a képen, hogy még jobb legyen? Két-három éve egy új trend bukkant fel, mely igen érdekes hatásokat kelt a fotók környezeti ábrázolásában. Míg a bőrre a fenti természetesség és enyhe krémszerű hatás jellemző továbbra is, addig a környezetre az extra részletgazdagság jellemző. A falak textúrája kiemelkedik, a macskakő szinte tapintható... És a környezet vonalai mellett a fény/árnyék, vagyis a sötét és világos tónusok is szinte vezetik a szemünket a fotó lényege felé, vagyis felétek! Ha ilyen fotókat találtok a fotós repertoárja között, akkor az arra utal, hogy szívesen dolgozik a legfrissebb technikákkal és folyamatosan igyekszik újat nyújtani a pároknak.
Valamint a retusálás befejező része lehet a különböző fekete-fehér vagy érdekes színárnyalatú képek elkészítése. A színek abszolút a szubjektív ízlés kérdéskörébe esnek... Ám a fekete-fehér képeknél fontos, hogy igazi mélységei legyenek a tónusoknak. A fekete legyen igazán mély és kontrasztos, és az sem baj, ha vegyül bele egy picike melegebb barnás vagy vöröses árnyalat, így kreálva egy barátságosabb fekete-fehér fotót. 
Remélem ez a kis bevezetés a retusálás rejtelmeibe segít nektek abban, hogy a neten vagy a kiállításokon többszáz képet megtekintve letisztuljon bennetek, melyek retusmunkája utal komoly odafigyelésre. Egy a biztos: a képeket megnézve éreznetek kell, hogy ti is ilyennek szeretnétek látni majd magatokat!
www.vdartphoto.com

Esküvői fotózás - Jó válaszok keresztkérdésekre

Egy korábbi cikkben már beszélgettünk arról, hogy a fotós kiválasztásakor milyen kérdéseket érdemes feltenni, amiből sokmindent le lehet szűrni a fényképész minőségéről és elsősorban hozzáállásáról. Mivel itt vannak a nyakunkon az esküvői kiállítások tucatjai, gondoltam nem árt, ha ezeket a kérdéseket felelevenítjük kicsit, és most az általam helyesnek tartott válaszok is megírásra kerülnek. Előre szeretném elmondani, hogy ezek a válaszok szubjektívek, mi a vdArtphoto-nál így tartjuk helyesnek a dolgokat. Ez nem szabvány, nem kötelező, és ahogy a dal is mondja: "Mindenki másképp csinálja!" Ennek a cikknek valóban az a célja, hogy ne csak arról tudjatok, mit kell kérdezzetek (számtalan magazin és online cikk van erről), hanem legyen egy kis elképzelésetek arról is, arra milyen választ kell halljatok (ezt nem sokan merik a kérdések mellé odaírni).
1.: Hogyan védi, archiválja a képeket a fotós az esküvő után?
- Akkor vagytok jó helyen, ha a fotós egyszerre ötféle módszert kezd el hadarni, amivel a fájlokat védi. A mai digitális világban nem lehet elég paranoid a fotós amikor a képek megóvásáról van szó! De komolyra fordítva a szót: a védelem a jó technikai alappal kezdődik. Magas minőségű CF vagy SD kártyára kell dolgozni, hogy a képek a lehető legstabilabb adathordozóra kerüljenek fel. Nem árt, ha olyan géppel dolgozik a fotós, amibe egyszerre két kártya is megy, így a gép minden elkattintáskor már alapból készít egy (az is jó ha csak kisebb méretű) pótmásolatot. A mai piacon a jó minőségű kártyák márkái elsősorban a SanDisc, Lexar és a Kingston cégek termékei. A válasz további felében az esküvő napja utáni azonnali "lementés"-nek kell szerepelnie, vagyis minél előbb a kártyákról számítógépre kell vinni a képeket. Utána több külön helyre történő biztonsági másolás következik. Nagyon jó, de önmagában nem elég ha valaki úgynevezett Cloud/Felhő internetes tárhelyet használ. És a mi védelmünk abban teljesedik ki, hogy egy külön háttértárolón (külső merevlemezen) a képeket egy másik házban is tároljuk, így lakástűz esetén elég magunkat menteni, nem kell a képek miatt a hónunk alá csapni a számítógépet is... :) 
2.: Van-e és a fő felszereléshez képest milyen a pótfelszerelése?
- Pótfelszerelés nélkül nem lehet egy esküvőnek nekifutni! A technika ördöge sosem alszik, és egy esküvőn nem lehet megállítani az eseményeket, mondván hogy valami nem működik... Nem elég a pótgép sem, kell pótlencse, pótvaku is mellé. Akkumulátorokból egy rakás, elemekből úgyszintén... A pótfelszerelés jó esetben az alappal megegyező minőségű, vagy annál egy kategóriával lejjebbi gépeket jelent. Esetleg két kategória is belefér, hiszen igazán profi gépek esetében a különbséget ti nem fogjátok észrevenni. Amennyiben két fotóst fizettek, úgy a pótfelszerelés nem azt jelenti, hogy ha az egyik elromlik, még mindig ott a másik, hanem egy harmadik szett kell készenlétben lapuljon a fotóstáskában.
3.: Pontosan mi az amit esküvő előtt, esküvő napján és esküvő után kaptok?
- Ezt a szerződésnek is tartalmaznia kell! Esküvő előtt a konzultációk (van-e limit) és a jegyesfotózás a nagy kérdés. Az esküvő napján hány fotós, hány órás rendelkezésre állással van a csomagban? Van-e instant zenés fotómontázs, vagy instant köszönőkártya? Igényeltek-e aznapra digitális vagy azonnali nyomtatásos fotófülkét? Vannak-e speciális kéréseitek, például nagy csoportkép a teljes násznéppel? Esküvő után pedig pontosan kell tudjátok, hogy hány képet kaptok, milyen formátumban, van-e rajtuk vízjel, kaptok-e nyomtatott képeket vagy csak digitáis fájlokat, milyen adathordozón... Hány kép van és milyen mértékben retusálva a csomagban? Van-e és pontosan milyen a fotókönyv? És mikor kapjátok meg a képeket???
4.: Ha vele történik valami, mi a B terv?
- Az "Ááá, még sosem történt semmi velem, vigyázok magamra!" a nagyon nem jó válasz. Ez ugyanis az alap, de mi van akkor, ha mégis történik valami? Erre talán a legjobb válasz az, hogy egy nátha miatt természetesen nem mondok le esküvőt, de ha eltörtem a kezem, akkor megvan az a pár fős fotós kolléga/barát, akik közül valaki azonnal beugrik a helyemre és a saját esküvőmet is rábíznám. És még az is valószínű, hogy gipszelt kézzel is ott leszek veletek, hogy irányítsam a pózokat és hogy személyesen lássam, minden tökéletesen működik. 
5.: Pontról pontra nézzétek át együtt a szerződést!
- Sokszor érdemes a kiállításon már lefoglalni egy fotóst, ha úgy érzitek, megtaláltátok azt, akit mindig is kerestetek. Pillanatok alatt elfogynak a jó fotósok időpontjai, hiszen igencsak limitált, hány szombat van márciustól-novemberig... És elsősorban májustól-szeptemberig. Ám egy kiállítás nyüzsgő forgataga sem ok arra, hogy ne nézzétek át a szerződést. Legjobb az, ha a fotós leül veletek, és elmagyarázza a szerződést pontról pontra. Egy aláírni akaró, komoly szándékú pár ennyit mindig megérdemel!
Remélem segítenek a fentiek a fotósokkal való beszélgetésekben és választásban. Ha bármi kérdésetek van, itt nyugodtan írjatok, igyekszem nektek válaszolni! Addig is sok sikert és jó fotós-böngészést!
www.vdartphoto.com